Marton Ákos

„Művészete úgy él a popkultúra eszközeivel, hogy közben mélyen beágyazott a klasszikus festészeti hagyományba. Festményei stilárisan a neopop és az újfigurativitás határterületén helyezkednek el, ugyanakkor kritikai gesztusokat hordoznak – legyen szó a környezeti válságról, a fogyasztói társadalom ellentmondásairól vagy a tömegkultúra által közvetített identitásminták kérdéséről.

Munkáiban gyakran találkozunk idézetekkel képregényekből, reklámnyelvből, digitális felületek vizualitásából – ezeket azonban nem puszta vizuális allúzióként alkalmazza, hanem mint strukturális elemeket, melyek révén a kortárs világ fragmentáltságát, paradoxonjait és morális dilemmáit felmutatja. Az esztétikai és a konceptuális réteg egymásba fonódik: az egyszerűsített formák, a perspektívanélküliség, az erőteljes színpaletta mögött mindig ott munkál egy mélyebb társadalmi, pszichológiai és filozófiai tartalom.

Marton Ákos festészete rétegzett, gazdag asszociációs mezőt nyit meg a néző előtt. Nem csupán képek – hanem diskurzusok, reflexiók, kérdésfelvetések sorakoznak előttünk. Olyan munkák, amelyekben az esztétikum, a humor és a kritikai gondolkodás kart karba öltve táncol, akárcsak a pacuhák a tűz körül.„